Gödöllő ismertető, turisztikai információk Gödöllőről, gödöllői képek, galéria | Gödöllő.ÚtiSúgó.hu


Gödöllő

ismertető, Gödöllői képek, galéria



Falkensteiner Hotel Park Punat***

Az olajfa ligetekkel és fenyőfákkal körülvett Hotel Park Punat Krk szigeten, Punat központjában, a kavicsos strand közelében helyezkedik el.

Falkensteiner Balance Resort Stegersbach

Prémium felnőtt hotel 46 000 Ft / fő / éj-től
1 2 3
 

Gödöllő

Gödöllő Pest megyében, a Rákos-patak partján, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, az M3-as autópálya és a 3-as számú főút, valamint a Budapest-Miskolc vasútvonal mellett, a Gödöllői-dombság völgyében fekszik.A Gödöllői HÉV végállomása is itt található. Lakóinak száma közel 33 ezer fő.

Gödöllő, bár csak egy dombság névadója, Magyarország magasabban fekvő városai közé tartozik. Éghajlatát enyhítik, levegőjét tisztítják a medencéjét körülölelő erdőségek, amelyek parkokként megérintik a város szívét. E szép környezetnek és gróf Grassalkovich Antal XVIII. századi kastélyépítésének köszönhető, hogy a magyar-osztrák kiegyezés után Erzsébet királyné, a magyarok királynéja, majdnem kétezerszer hajtotta álomra a fejét Gödöllőn.

A város barokk kincsei, az évi 200 ezer látogatót köszöntő, a helyi kulturális turizmust megteremtő Gödöllői Királyi Kastély, a Kálvária, a Máriabesnyői Kapucinus Templom és Kolostor, a Mária-oszlop, a Nepomuki Szent János szobor, a Gödöllői Városi Múzeumot befogadó Hamvay-kúria méltán keltik fel a nagyvilág figyelmét.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


Aki sétét kíván tenni a városban, annak általában legelső célpontja a Gödöllői Királyi Kastély. A gödöllői kastély Magyarország legnagyobb barokk épület-együttese, amely páratlanul gazdag történelmi múltjáról és stílusteremtő építészeti értékeiről nevezetes. Építtetője gróf Grassalkovich I. Antal, a XVII. század egyik legtekintélyesebb főura, Mária Terézia bizalmi embere volt. A Múzeum jelenleg látogatható 26 terme a XVIII. és XIX. században itt élő kastélytulajdonosok mindennapjait mutatja be, kitekintéssel a korszak Magyarországára.
Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen meg-maradt kulisszás rendszerű színháza.

A
kastélypark kialakítása előtt a terület a Gödöllői-dombság erdőtársulásaihoz tartozott. A kor jellemző főúri szokása szerint a kastély építésekor az épületegyütteshez barokk francia-kert készült, melynek stílusára a mértani elrendezés és szimmetria volt jellemző. A középpavilonos, vasszerkezetű és üvegborítású oldalszárnyakkal, valamint ún. hollandi parterekkel és medencékkel készült együttes műemléki védettség alatt áll.

A kastély kávézójában megpihenhetnek a következő városrész meglátogatása előtt.A kastélyból kijőve jobbra induljanak a vasútállomás felé.Végig az Ady Endre sétányon 800 méterre található a következő látogatási pont, a Királyi Váróterem. A várótermet 1874-ben építették Ybl Miklós tervei alapján, jelenleg a gödöllői vasútállomás váróterme.

Balra található a síneken átvivő felüljáró. Haladjanak át rajta és a SZIE -től balra helyzkedik el a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum. A Szent István Egyetem - a korábbi Gödöllői Agrártudományi Egyetem - 1988-ban nyitotta meg szakmúzeumát. mezőgazdasági eszközöket és működőképes technikai kuriózumokat mutat be 4000 négyzetméternyi területen.

Jöjjenek vissza az egyetemi városrészből a felüljárón keresztül. Menjenek be az Alsóparkba a gyalogúton ami a vasútállomással szemben az út másik oldalán kezdődik. Itt a Szabadság Napi ünnepségek helyszínén áll a Világfa, alkotója Velekei József Lajos.

A kastéllyal szemben, az Alsópark szélén álló uradalmi épület a XVIII. század közepén készült. Az egyemeletes, barokk stílusú épületben a Grassalkovichok idején az uradalom jószágigazgatói laktak. A királyi időszakban alakították át: ekkor készült a kastély felé eső homlokzatának közepén a faveranda.

Megérkeztek a Szabadság útra. Jobbra a Művelődési Központ a 30-as út túloldalán pedig a Városi Múzeum várja Önöket. Nézzenek be egy kis kultúrális csemegézésre. A múzeumban ne felejtsen el bejelentkezni a Gödöllői Művésztelepre, amely a séta része. A látogatási szándékát a múzeumi belépő megvásárlásakor jelezze! A város legrégebbi épületében működő Múzeumban, képet kaphatnak arról, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, továbbá az értelmiségiek és művészek hogyan alakították, gazdagították a város képét.

A piacon jó lehetőség adódik egy kis vásárlásra.Ha körülnéznek a belvárosban több üzletet is felkereshetnek, "szuvenír vadászat" céljából.A Város Háza és a Gábor Áron utcai Átrium üzletház között eljőve találják meg a következő uticélt, Török Ignác szobrát. Török Ignác hadmérnök az Aradon kivégzett tizenhárom magyar honvédtábornok egyike volt. 1795. június 23-án született Gödöllőn. A Török Ignác szobor Tóth Zoltán alkotása (1995), mely a róla elnevezett gimnázium előtt áll.

Folytassák utukat balra, tovább a Petőfi utcán. A Petőfi térre érkeznek. Itt található a Petőfi szobor és az evangélikus templom. Petőfi 1843 nyarán időzött itt hosszabban, amikor is a Robin Hood fordításán dolgozott. 1845 augusztusától októberéig több alkalommal is töltött Gödöllőn egy-két hetet. A két és fél méter magas, bronzból készült Petőfi-szobrot1955. augusztus 21-én leplezték le Gödöllőn.

Itt található az Evangélikus templom is. A község által adományozott telken 1931. január 18-án szentelték fel a templomot. Jöjjenek végig a Gábor Áron utcán és megérkeznek a Református templomhoz. A gödöllői reformátusok első templomukat 1657-ben építtették fel. Az új, barokk stílusú templomot 1745. április 11-én szentelték fel.

Az épülő szállodánál menjenek át a Dózsa György úton és jobbra folytassák útjukat a Kőrösfői utcáig. A Művésztelepre a Városi Múzeumban lehetett bejelentkezni. A XIX-XX. század fordulója a magyar művészeti élet megújulásának az ideje, amelyben jelentős szerepet játszott a Gödöllői Művésztelep. 2001-ben ünnepelték megalapításának 100. évfordulóját. Gödöllő, mint a művészkolóniának otthont adó helyszín, szecessziós programokkal ünnepelte a centenáriumot.

Haladjanak tovább a Kőrösfői utcán felfelé az Erzsébet-parkig. A Kálvária mellett találnak egy kiskaput, amelyen keresztül bemehetnek a természetvédelmi területre. A gödöllői Erzsébet-parkot az elsők között kezdték telepíteni 1898 novemberében. A park 98 féle örökzöldjéről is nevezetes. A négyes hársfasorral övezett sétány végén 1901. május 19-én, a király jelenlétében leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.

ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK GÖDÖLLŐN ÉS KÖRNYÉKÉN


  • Barokk Kastélynapok Gödöllőn (augusztus)


  • Kastély koncertek (október)


  • Szecessziós túra Gödöllőn (a Gödöllői Városi Múzeum szervezi, idegenvezetés magyar nyelven hétfőtől szombatig)


  • Nemzetiségi Találkozó Ikladon


  • Isaszegi Művészeti Napok (az augusztus 20-át követő hétvégén)


  • "Zeng a lélek" Nyárköszöntő Népművészeti Fesztivál Fóton (június)


  • VÁROSTÖRTÉNET


    Első okleveles említése 1349-ből ismeretes, mely szerint Nagy Lajos király gyermekkori nevelőjének, Pohárnok Péter udvari vitéznek adományozta Gödöllőt és a hozzá tartozó földeket, erdőket. 1868-ban nyerte el hivatalosan és véglegesen a Gödöllő elnevezést. A többször gazdát cserélő falu a török idők alatt szinte teljesen elpusztult, egy 1692-es összeírás mindössze 26 családot lelt itt.

    Döntő fordulatot jelentett a település életében, amikor Grassalkovich Antal (1694-1771) lett a vidék tulajdonosa. A tüneményes pályafutású barokk főúr Gödöllőt választotta kiterjedt birtokai középpontjául, nagy ívű fejlődés lehetőségét nyitva meg ezzel a település előtt. Itt építette föl pompás barokk kastélyát (1744-1751), mely építészeti és történeti szempontból egyaránt jelentős, 1751-ben Mária Terézia is meglátogatta.

    Vásártartási joggal rendelkező mezőváros lett 1763-ban. Vásárai és földrajzi fekvése okán mindig központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. Gróf Grassalkovich Antal halála után az immár hercegi rangra jutott fia és unokája, II. és III. Grassalkovich Antal a műpártolásban igen, de az ésszerű gazdálkodásban nem bizonyultak méltó utódnak. Elhanyagolták elődjük hatalmas és jól gondozott gazdaságát elhanyagolták, elherdálták, III. Grassalkovich Antal 1841-ben bekövetkezett halála pedig a Grassalkovichok kihalását jelentette.

    Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején országos történelmi események helyszínévé vált Gödöllő. A kastély előbb Windischgrätz hercegnek, az osztrák seregek fővezérének volt a szálláshelye, majd a győztes isaszegi csata (1849. április 6.) után Kossuth Lajosnak és tábornokainak főhadiszállása lett.

    Az 1867-es kiegyezés után a magyar állam tulajdonába kerül a gödöllői kastély és uradalom, amit koronázási ajándékul I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak adtak. Ettől kezdve általában tavasszal és ősszel időzött itt a királyi család. A királyi nyaralóhely és a koronauradalom lendületes fejlődést biztosított a településnek. Az északi vasút vonalát a király kedvéért vezették Gödöllőn át, 1911-től pedig HÉV-vonal is összekötötte a fővárossal.

    A koronauradalom területére különböző mezőgazdasági tanintézeteket, mintagazdaságokat telepítettek: Baromfitenyésztő Szakiskolát (1898), Méhészeti Gazdaságot (1899-1900), Burgonyatermesztési Telepet (1913), melyeknek a jogutódjai még ma is működnek.

    A
    XX. század elején Gödöllő divatos nyaraló- és kirándulóhely lett. Az egészséges levegő, szép táj, kellemes környezet, nagy parkok, jó közlekedés, Budapest közelsége és a királyi család jelenléte ide vonzotta a fővárosi polgárságot. Számos színész, író, újságíró épített vagy bérelt itt villát. Két szálloda, fürdők, kisvendéglők álltak az idelátogatók szolgálatára.

    Az első világháború végén ismét fontos politikai események helyszínévé vált Gödöllő. 1918 őszén IV. Károly király itt értesült a Monarchia összeomlásáról, a gödöllői kastélyban tárgyalt többek között Károlyi Mihállyal, sikertelenül.

    1919 májusában a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke, Stromfeld Aurél rendezte be főhadiszállását a Grassalkovich-kastélyban, majd a megszálló román csapatokat vezető Károly román trónörökös időzött itt. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó rezidenciájaként kiegyensúlyozottan fejlődött a község.

    A II. világháború után eltérő irányt vett a község fejlődése. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. Új településfejlesztési elvek alakították a község arculatát. Háttérbe szorítva nyaralóhely jellegét, nagyipart kezdtek ide telepíteni, a Ganz Árammérőgyárat (1950) később több kisebb-nagyobb üzem, vállalat követte.

    A másik meghatározó jelentőségű döntés a település életében az Agrártudományi Egyetem Gödöllőre helyezése volt (1950). Ezzel beteljesedett a század elején formálódó, akkor még csak vágyálomként megjelenő terv: a település agrárcentrummá való fejlesztése. 1965-ben Gödöllőhöz csatolták a korábban önálló Máriabesnyőt, 1966. január 1-jén pedig nyilvánították várossá Gödöllőt.

    A város népessége jelentősen növekedik az 1990-es évek eleje óta. A fővárosból kiköltözők közül sokan itt telepednek le. A rendszerváltás óta a város gazdasága jelentősen átalakult. A korábbi iparvállalatok karcsúsodtak, korszerűsödtek; mellettük újabb nagyvállalatok települtek le, a város munkaerőlétszámát meghaladó kapacitással. A város idegenforgalma a kastély felújításával párhuzamosan jelentősen növekszik, fejlődésének elősegítése a mai önkormányzat egyik fontos feladata. A kastály felújítását követően megkezdődött a városközpont rekonstrukciója is.

    Települések Gödöllő közvetlen közelében

    Települések Gödöllő környékén

    
    

    Szállások Gödöllőn

    

    Akciós ajánlatok feltöltés alatt!

    és környékén

    
    Telefon: (+36) 1 255 2200
    hétfő-péntek 9-17 óráig
    E-mail: info@utisugo.hu