Nagy Sándor-ház - Gödöllő

látnivalók Gödöllőn

Nagy Sándor-ház - Gödöllő

A Nagy Sándor-ház az 1901 és 1920 között Gödöllőn működött művésztelep műteremházainak egyike. A művésztelepet alapító Körösfői Kriesch Aladár 1901-ben telepedett le Gödöllőn. Az Erdő utcában vásárolt házat, amelyhez maga épített galériás műtermet. Körösfői eredetileg egy iparművészeti telep létrehozását tervezte, amelynek alapeszméjét az erdélyi Diódról hozta magával.

Az 1890-es években a Boér család diódi birtokán nyaranta együtt alkotó, tolsztojánus eszméket valló művészcsoport nagy hatással volt Körösfői művészet-szemléletére. Körösfői a művészet megújításának lehetőségét a munkával és az élettel való összekapcsolásában látta. E három tényező eredendő egységét a paraszti kultúrában fedezte fel. Az ipari termelés ellensúlyozásaként a kézművességhez való visszatérés Európaszerte jellemző törekvés volt ekkoriban: ezzel a céllal egymás után alakultak a különféle kolóniák, kommunák. Ezek szellemiségét a tolsztojánizmus mellett az angol preraffaelita mozgalom formálta.

A gödöllői művésztelep magját jelentő szövőiskola és műhely 1904-ben kezdte meg működését. A németeleméri szövőgyárból átvett szövőszékeken sajátíthatták el a helybeli lányok az egyszerűbb szövési technikákat, valamint a fonalfestést, növényi eredetű festékekkel. 1905-ben költözött ide párizsi tanulmányai után a svéd származású Leo Belmonte, aki gobelinszövésre tanította a Gödöllőieket.

A tanulás mellett hamarosan megkezdődött a termelőmunka, amelyhez kezdetben állami támogatást is kaptak. 1907-ben a szövőiskola az Iparművészeti Iskola tanműhelye lett. Ekkor már itt dolgozott a diódi Boér Lenke, valamint Frey Rózsa és Frey Vilma is, aki ettől az évtől kezdve a műhely vezetője lett. Időközben a Körösfői személye körül szerveződő művészcsoport tagjai sorra házat vásároltak vagy béreltek az Erdő utca környékén.

Az elsők között érkezett Juhász Árpád, aki 1905-ben telepedett le Gödöllőn családjával együtt. Majd sorra jöttek a többiek: Zichy István, Frecskay Endre, Undi Carla, Sidló Ferenc, Remsey Jenő, Raáb Ervin. Nagy Sándor, a művésztelep másik vezéregyénisége 1907-ben költözött ide Veszprémből, feleségével, Kriesch Laurával. Szomszédja a párizsi Julian Akadémián megismert Leo Belmonte lett. Mindkettejük műteremházát Medgyaszay István tervezte.

A Gödöllőn letelepedő művészek saját életvitelükben is igyekeztek megvalósítani a művészet, a munka és az élet harmonikus egységét. Ezt a célt szolgálták Medgyaszay műteremházai is. Az angol stíluselemeket és magyar népművészeti motívumokat egybeötvöző házak jellegzetessége, hogy a tervező a természetes építőanyagokat (fa, kő, tégla) a maguk szépségében hagyta érvényesülni.

Kõrösfõi-Kriesch Aladár és felesége
A Nagy Sándor-ház téglafalainak síkját áttört mintázatú mellvéd, faragott faoszlopok, valamint szokatlan elrendezésű és méretű ablakok tagolják. A belül faburkolatú épület földszintjének központja a társalgó. A hatalmas, napfényes muterem és a hálószoba az emeleten kapott helyet. A művésztelepi alkotók szinte kivétel nélkül foglalkoztak enteriőr-tervezéssel, így lakásaik berendezéseit is műalkotásként fogták fel. Saját tervezésű (és gyakran kivitelezésű) bútoraik között éltek, s a maguk varrta ruhákban jártak. A nők bő, hosszú ruhái, görögös szandálja és egyszerű hajviselete forradalmian újnak hatott ekkoriban, csakúgy, mint a férfiak hosszú haja, szakálla és népies viselete.

Ezek a külsőségek valódi reforméletmódot takartak. Egészséges életvitelükhöz hozzátartozott a vegetarianizmus éppúgy, mint a rendszeres sportolás. Önmaguk tökéletesítésére minden téren nagy gondot fordítottak: gyakran tartottak felolvasóesteket és zenedélutánokat. A kor neves írói, zenészei fordultak meg náluk vendégként.

A művésztelepi alkotók mindegyike magáénak vallotta a művészet hasznosságának, ember- és társadalomformáló szerepének eszméjét. Ennek megfelelően különösen nagy gondot fordítottak a gyermeknevelésre - erről a maguk készítette gyermekjátékok és mesekönyvek tanúskodnak -, valamint a tanításra. Ezt legjobban az alkotók művészetelméleti írásai és tanári tevékenysége bizonyítja.

A Gödöllői művésztelepen a képző- és iparművészet szinte minden ágát művelték. A szövőműhelyen kívül szobrászműhely is működött itt Sidló Ferenc vezetésével, de a művészközösség tagjai foglalkoztak emellett bor- és bútorművességgel, üvegablak-tervezéssel, freskó- és táblaképfestészettel, grafikával is. Eszményük az összművészeti mű létrehozása volt, amit leginkább enteriőrjeikben valósíthattak meg.

Képzőművészeti alkotásaik és művészi igényű használati tárgyaik összhangját a szecesszió stílusjegyei: a növényi ornamentika, az izgalmas vonaljáték teremtették meg. Az új, dekoratív stílus kialakítása egyben a nemzeti művészet megteremtését is célozta. Ennek forrását a népművészetben találták meg. Tevékenységük meghatározó részét jelentették a dunántúli és erdélyi - ezen belül főként kalotaszegi - gyűjtőútjaik. (Kriesch Aladár és Wigand Ede művésznevét a kalotaszegi Körösfő illetve Torockó ihlette.) A gyűjtőutak hatása nemcsak az alkotások formavilágában, hanem témájában is jelentkezett.

A művésztelepiek gyakran jelenítették meg a magyar népmesék és mondák egyes részleteit - üvegablakokon, freskókon, festményeken és szőnyegeken egyaránt.
Az összművészetre való törekvés és a népművészethez mint forráshoz való visszatérés tekintetében legjelentősebb teljesítményük a marosvásárhelyi Kultúrpalota dekorációja, amit 1913-ban fejeztek be. Az épületet Körösfoi Kriesch Aladár és Nagy Sándor homlokzati mozaikjai, Sidló Ferenc domborművei, Nagy Sándor és Toroczkai Wigand Ede üvegablakai és Körösfoi seccói díszítik.

Nagy Sándor otthonában
Hasonlóan közös munka volt többek között a Nemzeti Szalon, a lipótmezei kápolna, a temesvári papnevelde és a velencei magyar kiállítási pavilon díszítése is. Középületek dekorációjára egyénenként is jelentős megrendeléseket kaptak. Körösfői Kriesch Aladár készített freskókat a Zeneakadémia és az Országház számára; Nagy Sándor legnagyobb freskóegyüttesét a pesterzsébeti templomban festette.

A Gödöllőiek munkái kezdettől fogva nagy sikerrel szerepeltek a hazai és külföldi kiállításokon. Kiemelkedő eredményeket értek el például a torinói, a St. Louis-i, a milánói világkiállításokon. Az egész telep munkásságát reprezentáló, csoportos bemutatkozásukra 1909-ben került sor a Nemzeti Szalonban. Műveik, terveik és írásaik rendszeresen jelen voltak a Művészet és a Magyar Iparművészet című folyóiratok hasábjain, s az alkotók közül többen önálló kötetekkel is jelentkeztek. A művésztelep fénykora 1914-ig tartott.

Az I. világháború kitörése után a művészek egymás után hagyták el a telepet, amelynek megszűnése Körösfői Kriesch Aladár 1920-ban bekövetkezett halálához köthető. Az államosított szövőműhely tovább működött, Nagy Sándorék, majd Remseyék irányítása mellett, akik életük végéig Gödöllőn maradtak. Az egykori Erdő utca (ma Körösfői utca) művésztelepi házai közül négy maradt fenn: a szövőműhely (Körösfői u. 47.), Körösfői Kriesch Aladár háza (Körösfői u. 28.), az erősen átalakított Belmonte-ház (Körösfői u. 34.) és a Nagy Sándor-ház (Körösfői u. 36.).

Remsey Jenő 1929-ben épített, emléktáblával jelölt háza a Körösfői utca 6. szám alatt áll. Az épületek jelenleg csak kívülről tekinthetők meg. A művésztelepiek tevékenysége iránt érdeklődők a Városi Múzeum állandó kiállításán láthatnak válogatást műveikből.

Cím:
Körösfői Kriesch Aladár u. 36.
  • 

    Gödöllői látnivalók

    oldalak: 1 |
    
    • Látnivalók Gödöllő közelében

    • Felszabadulási elékmű - Monor

      A II. világháborús emlékművel szemben, az út túloldalán, az emeletes lakóházak és a Városi Könyvtár épülete által...

    • Református nagytemplom - Monor

      A Kossuth L. út és a Bocskai utca sarkán emelkedik a város legrégebbi épülete, a református nagytemplom, amelynek helyén ...

    • Kossuth Lajos Általános Iskola - Monor

      A templom közelében áll a város legrégebbi iskolája, a Kossuth Lajos Általános Iskola épülete (Kossuth L. út 98.). Az 1...

    • Iskolamúzeum - Monor

      Az Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógusai mindig fontosnak tartották a lakóhely tárgyi emlékeinek és a régi népi él...

    • Kossuth Lajos mellszobra - Monor

      A Községháza előtt áll Kossuth Lajos szobra.

      1901. június 9-én, vasárnap avatták fel – az országban hu...

    • József Attila Gimnázium - Monor

      A monori József Attila Gimnáziumot és Közgazdasági Szakközépiskolát több mint 50 éve alapították. Monor község sok ...

    • 1956-os emlékmű - Monor

      Az 1956-os forradalmi események Monoron is éreztették hatásukat.

      Többen a fővárosi megmozdulásokban és fegyver...

    • Római katolikus templom - Monor

      A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templom klasszicizáló késő barokk stílusban épült 1800 – 1806 között....

    • Strázsa-hegyi pincesor - Monor

      A Strázsa-hegyi pincesor, ahol 98, építészetileg értékes, eredeti XIX. századi állapotában megmaradt, és 132 részben á...

    • Orbán-szobor - Monor

      A Strázsa-hegy alján 1993 májusában avatták fel az egyméteres, diófából készült Orbán-szobrot (Szent Orbán a szőlőt...

    • Nepomuki Szent János szobor - Monor

      A Nagyboldogasszony római katolikus templom mellett, az utcasorba illeszkedő fülkében, vasrácsos ajtószárnyak mögött áll...

    • A II. világháború áldozatainak emlékműve - Monor

      A katolikus templom melletti Szent István téren találjuk a II. világháború áldozatainak emlékművét.

      A monori...

    • Piac - Monor

      Ha a Városi Könyvtár és az üzletház közötti kis sétálóutcán letérünk a Kossuth L. útról, előbb a VOLÁN buszpály...

    • Helytörténeti kiállítás - Monor

      A rendőrség melletti földszintes épületben (Kossuth L. u. 86/a.) az 1850-es évektől a Szentháromság Gyógyszertár műkö...

    • Régi Községháza - Monor

      A Helytörténeti Kiállítással szemben, az út túloldalán a Kossuth Lajos út és a Petőfi Sándor utca sarkán találjuk az...

    • Városi Bíróság - Monor

      A régi Községháza mellett épült fel 1908-ban Tóásó Pál műépítész tervei alapján a Városi Bíróság –1989 el...

    • Vigadó - Monor

      A Kossuth Lajos és Ady Endre utca sarkán – ifj. Nagy István fővárosi építész tervei alapján – 1909-ben épül...

    • Polgármesteri Hivatal - Monor

      A Vigadóval szemben áll a Polgármesteri Hivatal épülete, amely 1944-ben készült, és 1950-ig a Főszolgabírói Hivatal mű...

    • Evangelikus templom - Monor

      Az evangélikusok 1912-ben a péteri evangélikus egyház fiók-egyházaként önállósultak.

      Az evangélikus templom...

    • Angyalos díszkút - Monor

      A Millennium tiszteletére 2000. augusztus 20-án avatták fel az evangelikus templom előtti Luther téren látható Millenniumi ...

    1 | |  
Település ismertető
  • Gödöllő

    Gödöllő Pest megyében, a Rákos-patak partján, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, az M3-as autópálya és...

Szállások Gödöllőn



és környékén


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu